Köcsögös Bab - Kipróbáltuk!

Régen a földműves sokácok csuporban vitték ki a földekre az összekészített hozzávalókat, tűz mellé rakták, felöntötték vízzel és magára hagyták. Amíg ők dolgoztak addig az ételük is elkészült. A nagy szegénységnek köszönhetően csak egy-két edénye volt a családnak. Amikor megrepedezett a köcsög, nem újat vettek, hanem bedrótozták és tovább használták. Mai időkben már nincs szükség a drótozásra, de valahogy úgy gondolom ez adja meg az autentikus kinézetét az edénynek. 

Tegnap egy baráti összejövetelen adóztunk mi is Őseink gyakorlatának és a tűzrakó helyet körbeállva, elpoharazgatva-beszélgetve élveztük egymás társaságát amíg elkészült az ételünk.

És valóban! Kevergetés nélkül, tökéletesen megfőtt minden. Hiszen pont ez a lényege a "technológiának". A köcsög a parázs mellé helyezve az egyik oldalán kapja csak a hőt. A felfelé meginduló forró folyadék a hideg oldalon alábukik és megindul a körforgás. Az étel elkezd pörögni az edényben, kvázi saját magát kevergeti!

Áruházunk választékában két méret is található a drótos köcsögből.

Így akár kis családi, vagy nagy baráti rendezvényben gondolkodunk, megtaláljuk a megfelelő méretet!

7 liter űrtartalmú

5 liter űrtartalmú 

És hogy ne fukarkodjunk a recepttel, a receptletöltés oldaláról következzék az is:

Sokác bab, (köcsögös bab, csupros bab, fazekas bab) – Mohács környéki specialitás | RECEPT

Hozzávalók 10 főre: 80 dkg tarkabab, 50 dkg füstölt csülök, 50 dkg sertéscomb (lehet marhalábszár is),2-3 vöröshagyma, 4 sárgarépa, 3 petrezselyemgyökér, 5 gerezd fokhagyma, 2 nem csípős zöldpaprika (tévépaprika), 1 csokor petrezselyem, kis darabka füstölt szalonna-bőrke, kis darabka szárazkolbász, 3,5-4 liter víz, 2 babérlevél, pirospaprika, őrölt fekete bors, só.

A sokác bab egy finom bableves, újabban babgulyás, aminek az az igazi különlegessége, ahogyan készül.

Szükség van hozzá egy olyan gömbölyded, megfelelő belső ívvel rendelkező cserépedényre (köcsögre), mely jól bírja a magas hőmérsékletet. Kapni belőle különféle nagyságúakat (űrmértékűeket) és kialakításúakat: egy fülűt és kétfülűt, mázasat és mázatlant, fémhálóval védettet vagy a nélkülit.

A háló egyébiránt takarékossági okokból került rá: őseink idejében nagy volt a szegénység, a köcsögben főtt ételt két-három napig is ették. Ha főzés közben az edény eltörött, az egész tartalma kárba veszett. Ha úgy repedt szét, hogy háló védte, akkor az egyben tartotta, az étel leve ugyan elfolyt, de a sűrűje bennmaradt, így nem éhezett a készítője.

Maga a főzés módja is egyedi: nem a tűzön, hanem amellett fő az étel. Pontosabban úgy, hogy az edény az egyik oldalán kapja folyamatosan a hőt. Itt, ahol a tűzhöz közel van, melegebb, éppen ezért a benne lévő folyadék azon az oldalon felfelé száll, az ellenkező oldalon pedig lefelé. Az étel így saját magát keveri. Régen a mezőgazdasági munkák kezdetekor a telerakott cserépedényt a tűz mellé állították, egy-egy sor elvégzése után raktak a tűzre, majd a következő sorok egyike után a levest befűszerezték és így tovább. Nem kellett különösebben odafigyelni rá, délre magától kész lett az ebéd.

A hozzávalóknál felsorolt mennyiséghez egy 7-7,5 literes cserépedény szükségeltetik. Miután 3 órán át fő majd az étel, a babot nem kell beáztatni, hisz bőven van ideje megpuhulni. A kétféle húst 2 centis kockákra vágjuk. A hagyma belekerülhet megtisztítva és apróra vágva vagy jól megmosva héjastól, ahogy a húslevesbe is szokás tenni. A répát és a gyökeret megtisztítjuk, kisujjnyi hasábokra vágjuk. A fokhagymát meghámozzuk és ugyanaz a helyzet vele, mint a vöröshagymával, azaz finomra zúzva is, egészben is a készülő levesbe rakhatjuk; van aki már az elején beleteszi, van aki inkább csak a főzés vége felé. A paprikát és a petrezselymet megmossuk. A bőrkével nincs különösebb teendő, a kolbászt karikákra vágjuk. 

Az így előkészített hozzávalókat a babfőző cserépedénybe rétegezzük és vízzel fölöntjük. Ha van rá mód, minél melegebb vízzel öntsük föl, így akár 1 órát is nyerhetünk, hisz hamarabb fölforr (persze az is segít, ha az edény tetejével letakarjuk a főzés elején). Fontos még, hogy a készülő ételnek bő leve legyen, mert ha túl sűrű, nem tud magától forogni, gyakran kell majd kevergetni. 

A főzés tűzrakással kezdődik, amihez keményfa kell. Meggyújtjuk és várunk amíg a tűz teljesen átjárja a fahasábokat. A tűzzel a főzés során végig óvatosan bánjunk: mindig az edénnyel átellenes oldalról tápláljuk és a már nem lánggal égő, hanem csak parázsló fákat húzzuk a cserépedény mellé. A megtöltött edényt egy tegyük a tűzhöz úgy, hogy az csak az egyik oldalát érje. Fontos, hogy ne hirtelen kapja a hőt, adjuk meg a lehetőséget neki, hogy lassan melegedjen át. Ez megnöveli az edény élettartamát is. Ha már átmelegedett, akkor az aljához húzzuk a parazsat.  A pirospaprikát és a borsot a főzés félidejében tesszük bele a sót inkább csak a vége felé, mert a füstölt hústól eleve kissé sós lesz, a leve egy része elfő, így könnyű elsózni. A forrástól számítva 3 órán át főzzük, közben úgy tápláljuk körülötte a tüzet, hogy gyöngyözve (pörögve) forrjon. Aki szereti, a végén csipetkét is főzhet bele. 10-15 percig pihentetjük, mielőtt tálaljuk.

Jó tanács – Eredetileg a szegények mindennapos ételének számított, a bab és a zöldségek mellett ha egy darabka szalonnabőr belekerült, már „ünnepnap” volt. Az, hogy többféle hús is fő benne, csak újabban szokás. – Ahány ház, annyi szokás – tartja a mondás. Igaz ez a sokác bab esetében is: készülhet többféle babból, másféle húsokból, különlegesebb fűszerezéssel. 

Elkészítési idő: 5-6 óra Egy adag: kb. 550 kcal